Illóolajok

Az illóolajok erősen “koncentrált” természetes anyagok, amelyek a növények fennmaradásában játszanak fontos szerepet. A virágok, gyümölcsök, levelek, gyökerek jellegzetes illatát nagyrészt a bennük felhalmozódott illóolajok adják.

Történetükről, fajtáiról, hatásaikról olvashat érdekességeket, hasznos információkat.

Az illóolajos növényeket és azok illatos/aromás anyagait az évezredekkel ezelőtti ősi civilizációkban – India, Kína, Egyiptom – is használták testápolásra, gyógyításra, vallási szertartások nélkülözhetetlen részeként, szerelmi csábításokra, járványok terjedésének megállítására, vagy a halottak bebalzsamozására. Az ősi Indus-völgyi civilizációt feltáró ásatások során a mai Pakisztán területén i.e. 3000-ből származó terracota „desztilláló készüléket”, valamint parfümök tárolására használt edényeket találtak, mely arra utal, hogy 4-5 ezer évvel ezelőtt az illóolajos növényeknek nem csupán a kivonatait, hanem a desztillátumát (illóolajban gazdag kivonatát) is használták.
Az illatos olajok és gyanták a föníciai kereskedők révén jutottak el Keletről az Arab-félszigetre, majd onnan a mediterrán területeken fekvő ókori görög és római birodalomba.
Az illóolajok használata a középkori Európában először Spanyolországban, később Dél-Franciaországban vált ismertté, majd mindenütt elterjedt. A kolostorokban igen magas szintre emelték a gyógy- és illóolajos növények termesztését, e növények és az illóolajok használatát.
A gyógy- és aromás növények, valamint illóolajok széles körű alkalmazása azonban a vegy- és gyógyszeripar fejlődésével és térhódításával egy időben fokozatosan háttérbe szorult. Mintegy 100 évvel később ismét kezdték fel- és elismerni azt, hogy a növényi anyagok – köztük az illóolajok – „természet adta” gyógyhatása mással nem pótolható.

A virágok, gyümölcsök, levelek, gyökerek jellegzetes illatát nagyrészt a bennük felhalmozódott illóolajok adják. Az illóolajok erősen „koncentrált” természetes anyagok, amelyek a növények fennmaradásában játszanak fontos szerepet. Kinyerésük a növényi nyersanyagtól függően víz- vagy vízgőz-desztillációval, préseléssel, oldószerrel, enzimes bontással vagy szuperkritikus kivonással (extrakcióval) történik.

Több-kevesebb illóolajat az aromás növények valamennyi része tartalmaz: a narancsfa gyümölcse adja például a narancsolajat, a levelek és a hajtások a petitgrainolajat, míg a virágok a neroli (narancsvirág) olajat. Példaként említhető még a szegfűszeg, melynek virágbimbójából, szárából és leveleiből egyaránt készítenek illóolajat. Az erdeifenyő tűleveleiből, fájából és gyantájából is nyernek ki illóolajat. Az adott növény különböző részeiből származó illóolaj összetétele, ily módon hatása és illata is különböző.

Az illóolajok mintegy 60-250 féle, különböző szerkezetű vegyületből épülnek fel. Valamennyi illóolajban van egy vagy több olyan fő, ill. főbb alkotórész, amelyek az illóolaj mintegy 90-95%-át alkotják, és a maradék néhány százalékon a többi, esetleg száznál is több alkotórész „osztozik”. A természetes illóolajok szintetikus olajokkal való helyettesítése nem lehetséges, ugyanis az esetek többségében az illat és a hatás kialakításában fontos szerepük van a csak kis mennyiségben jelenlévő alkotórészeknek. Emellett jó tudni azt is, hogy egy-egy illóolajnak több kemotípusa – ugyanabból a növényi részből kinyert, mégis eltérő illatú típusa – is lehet.

Egyes növényeknél – ilyen például a somkóró – nem az illóolaj, hanem más vegyületek a felelősek a jellegzetes illatért, és van olyan növény is, amelynél a jellegzetes illat csak utólag, a szárítás/száradás során alakul ki.

Az illóolajok az alábbi módokon juthatnak a szervezetünkbe:

  • a szaglószerven keresztül, a légtérből belélegezve vagy inhalálással,
  • bőrön keresztül felszívódva,
  • szájon át az emésztőtraktusba juttatva.

Alkalmazásuk, illetve kiválasztódásuk helyétől függően az alábbi főbb hatásokkal rendelkeznek:

  • antimikrobiális hatás (baktériumok, gombák szaporodását, fejlődését gátló hatás) – valamennyi szervrendszernél számolhatunk e hatás érvényesülésével (néhány ismertebb antimikrobiális hatású illóolaj: cickafark, citronella, eukaliptusz, fahéj, kakukkfű, kamilla, levendula, szegfűszeg, teafa),
  • légutakra gyakorolt hatások: számos illóolaj a tüdőn keresztül választódik ki, elősegíti a légutakban letapadt kórós váladék elfolyósítását és kiürülését, melynek köszönhetően javul a légutak átjárhatósága (ilyen hatásokkal bíró olajok: ánizs, édeskömény, erdeifenyő, eukaliptusz, niaouli, törpefenyő); emellett egyes illóolajoknak (pl. kakukkfű) a hörgők görcsét oldó hatásával is számolni lehet,
  • bőrvörösítő hatás: az illóolajok külsőleg alkalmazva fokozzák a bőr és az izomszövetek vérellátását, és a mélyebb szöveti rétegekbe jutva fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatást is kifejtenek (ilyen hatású olajok: boróka, borsosmenta, erdeifenyő, eukaliptusz, kámfor, rozmaring),
  • emésztőrendszerre gyakorolt hatások: belsőleges alkalmazásnál leginkább az étvágyjavító, szélhajtó, görcsoldó és az epehajtó hatások érvényesülnek (ilyen hatású olajok: ánizs, borsosmenta, édeskömény); külsőleges alkalmazásnál, például a kisgyermekek bélgörcsének kezelésére szánt, ánizs vagy édeskömény illóolajat tartalmazó masszázsolajnál, csak az enyhe görcsoldó hatással számolhatunk,
  • vizeletkiválasztó-rendszerre kifejtett hatások (fertőtlenítő, vizelethajtó és görcsoldó): ilyenre példa a borókaolaj,
  • nyugtató hatás: ilyen hatású például a citromfű és a levendula olaja.

Kattints a képre a részletesebb információkért!

Bergamott

Citrom

Édesnarancs

Grapefruit

Klementin

Limett

Mandarin

Narancs

Kattints az illattípus nevére a részletesebb információkért!

Kattints az illattípus nevére a részletesebb információkért!

Kattints a képre a részletesebb információkért!

Babér

Bazsalikom

Borsosmenta

Édeskömény

Fahéj

Fodormenta

Gyömbér

Kakukkfű

Koriander

Majoranna

Muskotályzsálya

Orvosi zsálya

Rozmaring

Szegfűszeg

Vanília

Kattints a képre a részletesebb információkért!

Cickafark

Geránium

Ilang-ilang

Kamilla

Lavandin

Levendula

Mirtusz

Pacsuli

Római kamilla

Rózsa

Vetiver